|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 3 találat | lapozás: 1-3 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Forró István 2005. február 16.Az új tanévben a Sapientia EMTE csíkszeredai campusának falain belül megalakult az EMTE rádió. A két alapító, Kozán István és Forró István elmondta, hogy a felszerelést pályázat útján tudták beszerezni. Egy három fős csapat újra kezdte a munkát /Forró István, Kozán István és Luka Kázmér/. A hallgatók többsége érdeklődést mutat az új kezdeményezés iránt. /Székely Kinga: Itt EMTE Rádió, Csíkszereda… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./2013. december 23.Tánc, közösség, karácsonyAmikor arról kérdezték, mi volt a szombat esti esemény célja, Both Aranka, a székelyudvarhelyi Kékiringó Néptánccsoport vezetője a címben felsorolt három szóban ragadta meg a Székelyföldi Filharmónia koncerttermében tartott évzáró előadás lényegét. Szombaton ünnepelt a Kékiringó apraja-nagyja: a néptánccsoport fennállásának tizenhatodik évfordulóját, hálát adván annak a megtartó és közösségformáló erőnek, mely mindezt lehetővé tette. Tűt sem lehetett volna leejteni a zsúfolásig megtelt teremben: a Kékiringó Néptánccsoport évzáró műsorának kezdetén Szabó Attila műsorvezető, házigazda üdvözölte a részvevőket. „A közös ünneplésről faggattam Both Arankát, aki úgy fogalmazott, hogy a táncban benne van minden gondolat, érzés, melyeket nehéz lenne szavakba önteni” – mesélte a házigazda. Az udvarhelyszéki nyitótáncot követően felcsíkit jártak a kékiringósok: a színpadot betöltő székely ruhás forgatagban több korosztály, az ötévestől a huszonévesig ropta egyszerre. A tánccsoport hagyományosan minden decemberben évértékelő, évbúcsúztató előadást tart, az esemény egyfajta bemutatása az adott évben tanult új táncoknak, de a végzős, érettségi előtt álló kékiringósok búcsúztatója is egyben. Idén a Gyimesekben tartották nyári edzőtáborukat, az eltanult táncokat nem koreográfiába zárt formában, hanem szabadon, ún. mulatságként mutatták be a közönségnek. „A szokás szerint előbb játszva tanulják meg a különböző táncok alaplépéseit, majd ezek elsajátítása után születik meg egyik-másik koreográfia. Ezúttal a koreográfia elmaradt, igazi önfeledt, gyimesi mulatságot ropnak a gyerekek, fiatalok” – magyarázta Szabó Attila. Az est során a „pelenkagyanús” aprócskák is bemutatkoztak, kedvenc népi gyermekjátékaikat járva el. A Kékiringó kiforrott táncosai magukban is színpadra léptek: egyebek közt moldvai és bonchidai táncrendet jártak, illetve a csapat kedvencét, kalotaszegit. „A kalotaszentkirályi tánctábor a csapat kedvence, és tavaly, a néptánccsoport tizenötödik születésnapján egyik kívánsága is teljesült, hisz kalotaszegi viseletet sikerült szerezniük” – tolmácsolta a műsorvezető. A Kékiringó Néptánccsoportnak nemcsak kis és nagyobbacska, hanem már leköszönt tagjai is vannak, akik azonban évről évre visszajárnak. „A közösség, az együttlét, a családias hangulat, ezért jó ide visszajönni” – árulta el Bence Balázs, aki párjával, Máté Saroltával az egyetemi évek alatt is visszajár a Kékiringó berkeibe. Mint az már hagyományos, az ünnepi műsort az éjszakába nyúló táncház követte. A talpalávalót a Kékiringó kedvenc és a vidék legkedvesebb zenekara, a Kedves Zenekar – Forró István, Román Hunor, Kedves Botond és Bíró Imre – húzta. Kovács Eszter Székelyhon.ro 2016. április 10.Néptáncfesztivállal köszöntötték a tavasztZsúfolásig telt a székelyudvarhelyi Művelődési Ház nagyterme a 17. Kékiringó Néptáncfesztivál gálaműsorára. A színvonalas előadást a Patkóból induló felvonulás előzte meg és hajnalig tartó táncház zárta. Szombat esti táncházzal ért véget a Kékiringó Néptáncfesztivál, melyen összesen tíz székelyföldi és anyaországi együttes vett részt. „E találkozásoknak az ismerkedés, a kapcsolatápolás és tapasztalatszerzés a lényege. Kölcsönösen részt veszünk egymás rendezvényein” – ismertette Both Aranka fesztiválszervező a rendezvény lényegét, hozzáfűzve, hogy nem a díjakért lépnek fel, hanem egymásnak és a táncnak örülnek. A találkozót kézműves foglalkozások tarkították, aztán a gálaesten többek közt vajdasági, széki, felcsíki, kalocsai, kecseti, mezőmadarasi, moldvai, solymosi, mezőségi és vajdaszentiványi táncrendeket csodálhatott meg a nagyérdemű. Székelyudvarhelyt a Both Aranka által vezetett Kékiringó, valamint a Boros Béla és Hilda által betanított Gereben néptánccsoportok képviselték. A pörgős, jó hangulatú műsort virágcsokrok és a jelenlévő együttesek szalagjainak átadása zárta, melyekkel évente gazdagszik a fesztivál zászlaja. A néptánctalálkozó záróakkordjaként a Művelődési Ház előcsarnokában Forró István és a Kedves Zenekar muzsikájára hajnalig rophatták a táncházkedvelők. Dósa Ildikó Székelyhon.ro lapozás: 1-3
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
